14-15. nap

 Gondolj a pénzre

Nagyon szépen megfogalmazódnak a gondolatok a fejemben, de ahogy le akarom írni őket, mindent elfelejtek. Olyan hullámvasútnak tudnám leírni az életem, ami hetekig/hónapokig/évekig a mély mocsaras területen jár, aztán hirtelen néhány percre/órára a magasba emelkedik, de csak azért, hogy utána zuhanórepülésben még mélyebbre érkezzen vissza. Most nem érzem jól magam, és ez az embereknek nem elfogadható. Nekem meg elegem van. Abból is, amikor fröcsögnek, hogy nem számít senki véleménye, meg mindenféle giccses idézetekkel jönnek. Ha valaki szomorú, akkor ráripakodnak, hogy „ne rinyálj már!” Ha mérges valaki, akkor megbüntetik, mert azt mondják, úgy viselkedik, mint egy pszichopata, és addig nem fogják szeretni, amíg abba nem hagyja! Ha valaki fél, akkor kiröhögik és elmondják mindenkinek, hogy milyen szánalmas, vagy jól megszidják és még mérgesek is lesznek rá. Ha valaki örül, akkor rászólnak, hogy „minek örülsz? Mit képzelsz magadról!?”

Ha én szomorú vagyok, akkor nem fogok mosolyogni, hanem elvonulok magamnak és addig vagyok szomorú, amíg nekem tetszik vagy amíg meg nem nyugszom. Addig meg hagyjanak békén! Max. azt vagyok hajlandó meghallgatni, aki azt mondja, hogy főz nekem egy teát vagy kávét.

Milyen tanácsokat kapok még a közvetlen környezetemtől? Hogy válogatás nélkül mindent el kell vállalni, ami jön. Így is tettem. Mindenhol rosszul éreztem magam, fölöslegesnek találtam azt a munkát, amit végeztem, sosem volt sikerélményem, állandóan stresszeltem, mindenkinek meg kellett felelni, csak akkor szóltak hozzám, ha elbasztam valamit, és nem volt módom magamtól észrevenni és kijavítani, hanem ha elrontottad, akkor elrontottad és büntetést kaptál. A vége mindig az lett, hogy pár hónap után felmondtam. Akkor pedig otthon hallgathattam, hogy én nem vagyok jó semmire. 
Amikor érzem, hogy már nem bírom sokáig egy munkahelyen, mindig azzal akarnak motiválni, hogy "GONDOLJ A PÉNZRE!"
Erre azt tudom mondni, hogy adok neked egy millió forintot, ha feldughatok valamit a húgycsövedbe. Akkor majd fogok egy izzó üvegrudat, elkezdem feldugni neked, és amikor üvöltesz, hogy elég, akkor majd azzal nyugtatgatlak, hogy gondolj a pénzre! Röviden ennyit erről.

Miből van még elegem? A férfi-duzzogásból. Egész nap hallgatom, hogy „úgy unatkozom!” Ha pedig megkérdezem, hogy „mit szeretnél csinál?”, arra az a választ, hogy „semmit!” 

16-18 nap

Nagyon nem látom értelmét megint, mert egyszerűen nem tudom rendszeresen csinálni. Csak akkor van rá időm, amikor egyedül vagyok otthon (kb 2-4 naponta), mert ha itthon van párom, akkor féltékeny a gépre.

Összefoglaló:

Tények:

• Nincs pénzem
• Önbizalom növelésével közösségbe kell járni
• Zavar, hogy csak titokban írhatok itthon

Megoldás:

• Utánanéztem milyen ingyenes programok vannak Mucsaröcsögén
• Az ingyenes programok révén közösségbe járhatok, és visszajelzéseket kaphatok, ami jó hatással lehet az önbizalomra (vagy nem)
• Reggel foglalkoztam párommal, kiadtam neki pár feladatot, így tudok írni anélkül, hogy duzzogna

Regisztráltam egy meditációs tanfolyamra, ahol tegnap este tartották az első alkalmat. Őszintén mondva unalmas volt. Viszont nyugalmas és csendes volt. Észrevettem, hogy amiről az előadó beszélt, az hasonlított kicsit az elmetérképre, csak más szavakkal. Nem mindennel értettem egyet, de jó volt csendben üldögélni és nem gondolni semmire, anélkül hogy valaki megkérdezte volna, mi bajom, miért vagyok ilyen csendben. Nem tetszett, hogy az előadó az előadás előtt nagyon arrogánsan viselkedett.

Ma improvizációs tréningre megyek, holnap pedig gombafőzésre.